Ha két szavas cikket kéne írnom az állna itt, hogy: Attól függ! Megtanultam az egyetemen, hogy ha egy kiemelkedően összetett, sok tényező által befolyásolt gazdasági kérdésre kell válaszolni, akkor az „Attól függ” válasszal annyira nem lőhetünk mellé. A gond csak az volt, hogy a tanárok mindig megkérdezték, hogy „Mitől?”. Nos, jelen esetben attól, hogy melyik országhoz akarunk viszonyítani.

Világviszonylat 

Kezdjük a legtágabb körrel, nézzük a föld országai között milyen helyen is áll kis hazánk. Az ENSZ bevett jóléti mutatója a HDI (Human Development Index),azaz emberi fejlettségi index alapján a 43. helyet foglaljuk el, amivel a legfejlettebb országok táborába tartozunk. Romániát, Oroszországot, Horvátországot megelőzzük, de például Portugália, Szlovákia és Lengyelország felettünk található a listában.

A sötétzöld magas, a sötétpiros alacsony humán fejlettségű országot jelöl.

Tekintve, hogy 196 ország van a világon, ez tényleg azt jelenti, hogy nemzetközi viszonylatban nem rossz helyen állunk. Érdemes ellátogatni Szudánba mondjuk, de nem is kell olyan messzire menni, elég pár szomszédos országban körülnézni, például Ukrajnában, Romániában… Ez nem azt jelenti, hogy ne iparkodjunk fejlődni és haladni, hiszen nálunk is rengeteg ember tölti napjait kedvezőtlen körülmények között. Viszont tanulságos belegondolni, hogy hány milliárd ember is él nálunk rosszabbul.

Európa 

A világra való kitekintés után szűkítsük a kört kontinensünkre, hogy a bejegyzés végére eljuthassunk azon körhöz amely, tudom, minket a legjobban érdekel.

Magyarország helyzete Európán belül HDI alapján.

Rengeteg mélyszegénységben levő ország kikerült az előző listában levők közül. És az is tény, hogy a világ 10 legmagasabb humán fejlettségű országa közül 7 Európában fekszik. Ez már egy erősebb mezőny, a 47 vizsgált országból a 29-ik helyen állunk. A következő bekezdésben már csak az Európai Uniós országok kerülnek elemzőasztalunkra.

Európai Unió 

13 éve, hogy beléptünk az Európai Unióba. Közös piac, közös európai értékek és jogszabályok kapcsolnak minket a többi 27 tagországhoz. Sokféle nép él Európában kis területen, valamiféle társulásra mindenféleképpen szükség van. Az EU egy lehetőséget jelent és minden tagország igyekszik ezt legjobb képességei szerint ki is aknázni.

Magyarország helyzete Az Európai Unióban HDI alapján.

Az Európai Unión belül a 24-ik helyen állunk a 28-ból. Bulgáriát, Romániát, Horvátországot és Lettországot előzzük meg. Ez a helyezés már nem túl kielégítő, sok vonatkozásban az átlag alatti gazdasági mutatók miatt a kevésbé fejlett országok közé tartozunk az EU-ban. Amint említettem az unió lehetőséget jelent, nem többet és nem is kevesebbet. A csatlakozással felvállaltuk, hogy tőkeerős, nálunk sokkal fejlettebb országok piaci vonzáskörébe tartozunk. Rengeteg külföldi termék érkezik hazánkba, de nincsen elég ezt ellensúlyozni tudó innovatív, magas hozzáadott értékű terméket előállító, magyar tulajdonú multinacionális cégünk, amely valójában kihasználná a szabad árumozgás adta lehetőséget. Persze sok más faktort is fel lehetne sorolni, de ez a legfontosabb. Ha fel szeretnénk zárkózni, akkor a legjobb megoldás az, ha célkitűzéssé tesszük a magyar exportra termelő cégek versenyképesebbé tételét. Ezen cégek tudnának jelentős pénzt áramoltatni hazánkba és szilárd növekedést hozni.  Ehhez elengedhetetlen egy stabil, vállalkozóbarát környezet, áttekinthető, igazságos és következetes jogi háttérrel.

Egy teljes ország gazdaságát egy számmá konvertálni, hogy az összehasonlítható legyen más országokéval nem egyszerű. Egyik módja a vásárlőerő paritáson számított (figyelembe veszi az országokban levő eltérő árakat) GDP/fő vagy az általam is használt emberi fejlettségi index. Az emberi fejlettségi mutató pontosabb képet ad, hiszen a GDP/fő (PPS)-n kívül a várható élettartamot és az oktatás színvonalát is figyelembe veszi. Használatával megkülönböztethetők a fejlett, fejlődő és fejletlen országok, és mérhető a gazdaságpolitikák hatása az életszínvonalra. Mivel az oktatás és egészségügy erősen befolyásolja a termelékenységet, így tudják növelni a GDP-t. De magasabb GDP-vel pedig többet is tudunk költeni oktatásra és egészségügyre.  A két mutató egyébként szoros összefüggést mutat. Egyik különbség, hogy a GDP/fő (PPS)-vel számolva világviszonylatban 6 hellyel kedvezőtlenebb helyen állunk.

A saját véleményed nyugodtan oszd meg a kommenteknél.

Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el likeolni és megosztani! Kattints ide a facebook oldalhoz!